Török at al., avagy Somogy megyei avarkori kohászati lelőhelyek leleteinek archeometriai vizsgálatai

"Avar kori vasművesség az interdiszciplináris kutatások tükrében – Zamárdi-Kútvölgyi dűlő és Kaposvár-Fészerlak leleteinek archeometriai vizsgálata." címmel jelent meg egy több szerzős, tartalmas dolgozat, amely a kohászatrégészeti részben a lelőhelyek régészeti jellemzőire egyelőre csak minimális mértékben tér ki -- viszont az irodalomjegyzékben -- idézi a feltáró régész (Gallina József Zsolt) közleményeinek bibliográfiai adatait (Gallina et al). A cikk első, archeometallurgiai része olyan kis mértékben kapcsolódik magának a lelőhelynek a régészeti objektumaihoz, hogy például a 3. és 4. ábra metallográfiai képei és leírásai esetében a lelőhelyek nincsenek megemlítve. Mintha egy "általános globális" avarkori vaskohászat vizsgálatáról szólna az értekezés. Pedig a feltáró régész korábban rámutatott, hogy Zamárdi-Kútvölgy és Kaposvár-Fészerlakpuszta avarkori kohótelepei között jelenős eltérések is kimutathatók. Sőt egyes lelőhelyeken belül ideális lenne az eltérő típusú vassalakokat konkrétan objektumokhoz kötni (kohó, újraizzító, kovácsműhely, szórvány?). Ezért is hiányoljuk a szerzők sorából a feltáró régészt.
E bejegyzés írója korábban az IRAMtó hasábjain említette, hogy az archeometria tudományágán a "metriai" sok szállal kapcsolódhat az "archeo" alapadataihoz. A metria nem lebeghet felhőként a a régészeti ásatások objektumai fölött.
Ebből a szempontból ígéretesebbnek tűnik "A kohótelepeken talált kerámiák tipokronológiai és petrográfiai vizsgálata" c. fejezet, amelyben a két említett ipartelep kerámia-leleteit részletesebben vizsgálják.
Maga az OTKA-projekt sok más szempontból is hozhat lényeges eredményeket. Ha például a fazekasipar területén kimutatható a technikai hagyományok továbbvitele a késő avarkortól a 9. századon át a honfoglalás koráig, akkor joggal feltételezhetjük, hogy a vasipar hagyományai is továbbélhettek, hiszen hasonló kohókat (is) használtak ezekben a korokban a Dunántúl területén. Ez pedig a köznép kontinuitásához szolgáltatna bizonyítékokat. A kohászati lelőhelyek esetében ráadásul nem csak tipokronológiai módszerek állnak rendelkezésünkre, hanem a fizikai kormeghatározások egész tárháza...az archeometriának az anyagvizsgálatokon is túlmutató, stabil kronológiát adó, ezért szinte "történelmet író", stabil következtetéseket megalapozó módszerei (14C, archeomágnesség. termolumineszcencia, stb).