Kohótípusok a Kárpát-medencében, korai középkor. Összefoglalóan, Vö.: Gömöri 2000.
1: Tarjánpuszta, Ravazd, Pannonhalma körzete -- feltételezhető avarkori központ
2: Zamárdi, Magyaratád, Kaposvár körzete -- feltételezhető avar kori központ vastermelő helyei
3 - 4: Nemeskér, Iván, Dénesfa (Sopron megye), (Dörfl, Drassmarkt /Burgenland/) -- összefüggő későavar - és 9. századi vastermelő vidék
5: Harka (Magyarfalva) - Kányaszurdok, (kőből épített kohók) és a közeli Sopron- Magashíd - - későavar, avagy 9- 10(?) századi szabadon álló kohók
6: Somogyfajsz, Bodrog-Alsóbű, Somogyvámos- Gyümölcsény -- 10. századi intenzív vastermelő műhelyek körzete (Fajsz ás Koppány birtokain?)
7: Az É-K- magyarországi imolai tíusú kohók körzete -- a 10-12 századból, ezeknek megfelelő üzemek Sopron megyében és Veszprém megyében is működtek ebben a korszakban, mint az ispáni várak vasipari bázisai.
8. és 10: A piros kockák a Vas megyei vasvári típusú dupla kohók, Vasvár, Kőszegfalva, Olmód -- 11-13. század
9: Sopron- Potzmann dűlő, mellfalazatos beépített (fajszi típusú) és szabadon álló (avar típusú) kohók egymás mellett -- 10 század (?)
11. Vasverőszék (Eisenzicken, Burgenland), kora vashámor -- 13-14. század
12: Bizonytalan székelyföldi adatok, az ottani mellfalazatos kohók töredékei és vassalakjai részben dák, részben keleti gót eredetűek, a római kori kohók nyomai ismertek, biztosan Árpás-koriak egyelőre nem azonosíthatók.
A legújabb kohóleletek (Zsira /Sopron m./, Lábod-Petesmakom /Somogy m./, Szokolyahuta-Királyrét /Pest m./ még nem szerepelnek a térképen)