IR62

Gömöri 2000, 132-136. "PETŐHÁZA, Lésalja (Győr - M. - S. m.) R  G 4 (IR 62)
A: Gömöri János és Gabrieli Gabriella ásatása a cukorgyár ülepítő medencéje helyén, az Ikva patak melletti dombon, homokos/löszös altalajon, illetve attól D-re, részben mocsaras területen, 1985. Római villagazdaság épületei. Geomágneses mérés a villánál: Verő József (MTA Geofizikai Kutatóintézet, Sopron). B: A kőépületektől délre, a villagazdaságnak az Ikva patak felé eső szélén kovács műhely. Fából épített, 6x8 m területű, cölöplyukakkal körbehatárolható felszíni épület maradványa, benne 1 kovácstűzhely, hamusgödörrel (Á: 50 cm), szélén a fújtatókő. C: Nagy méretű vassalakok a műhelyből, szögletesre kovácsolt vasbuca (10,5 kg) az egyik kőépületből. Szórványosan kovácsszerszámok és vaseszközök a villa egész területéről: fogó, kalapács, vágó, lyukasztó (ezeket a kovácsműhelyből a villa kőépületébe mentették be). Kocsi- és ajtó vasalások. Az Ikva melletti árterületen porózus gyepvasérc. Faszén-maradványok a műhelyből
Ásványkőzettani vizsgálatok: Ivancsics Jenő geológus (1987). Kémiai analízis és metallográfiai vizsg.: “Salak: szivacsos szerkezetű kovácssalak, látható vöröses reoxidált részekkel. Vasalak vizsg.: Fe (mért): 59,13; FeO: 22,72; Fe2O3: 59,44; SiO2: 5,86; CaO: 7,52; MaO: 0,18; MgO: 0,77; AL2O3: 0,54; C: 0,914; S: 0,089. Metallográfia: finom, egyenletes eloszlású szemcsék. Nagy Fe tartalmú szemcsék között egyenletes Si eloszlás, Si gazdag részeken erős Ca dúsulások, K és némi Al2O3” Török Béla.. Röntgendiffrakciós vizsg.: “3. kovácsműhely - 73/k. / Biztos elegyrész: magnetit (közepes); wüstit (közepes); gaethit (közepes); kvarc (kevés);  - vas (kevés); lepidokrokit (kevés). - 73/x. sz. / Biztos elegyrész: magnetit (közepes); goethit (közepes); lepidokrokit (közepes); wüstit (közepes)...stb. ..." (folytatás a jelszóval érhető el). ....Megjegyzés: röntgenamorf limonit is jelentős mennyisében van jelen. - Összefoglaló: A röntgendiffraktométerrel vizsgált salakanyagok ásványos összetételéből úgy tűnik, hogy általánosan a különböző típusú vasoxidok dominálnak. Különösen kiemelendő a magnetit és a wüstit gyakorisága, amelyek magas hőfokú keletkezésre utalnak. Ugyancsak a magas hőmérséklet jelzői a leucit, kirschteinit, krisztobalit és diopszid is.
A fent említett vasásványok a kovácsolás során keletkezett revéből jöttek létre, oxidatív környezetben. A különböző típusú szilikátok a kovácsoláshoz szükséges hevítőkemence tüzébe került földes meddőből keletkezhettek. Bizonytalan a néhány mintában előforduló fayalit keletkezése. Nem kideríthető, hogy bucasalakokból maradt-e vissza, mint a vascipó feldolgozásakor lehetséges, esetleg vasas földanyag /a közeli lápi vasérc anyaga/ véletlen összeolvadásakor keletkezhetett. A mintákban gyakori goethit és a valamivel ritkább lepidokrokit egyértelműen másodlagosan, a fémvas nedves környezeti oxidációjából, illetve kis részben más oxidok továbboxidálódásából keletkezett. A két mintában kimutatható fémvas szilikátos beágyazódásban kerülhette el az oxidációt. A mintákban található kvarc, kalcit és földpátok jó része a talaj bemosódásából és meszes átitatódásokból került a mintákba”. (Ivancsics Jenő).
Salak vizsgálat: “A petőházi és sályi salakoknál talált alacsony SiO2-tartalom, illetve a vele párhuzamosan megnőtt Fe2O3-tartalom beleillik a két salakalkotó mennyiségéről tartott fordított arányosságba (Gilles, Wynne és Tylecote 1958-as mérései szerint; Zoltay 1968, p.185.) A petőházi, római kori kovácsműhelyből származó salak a kovácssalakok jellegzetes képét adja. Finomabb szemcsék láthatók, egyenletes eloszlásban, ez tömörebb salakszerkezetet eredményez. A nagy Fe-tartalmú szemcsék között a Si egyenletesen elosztva található, mintegy átszőve a vasoxidot. A SiO2-gazdag részeken CaO-t, K2O-t és némi Al2O3-at is találtunk. A kisebb sötét foltokban erős Ca-dúsulásokat találtunk, kevés SiO2- és FeO-tartalommal. Itt az FeO és a CaO közvetlenül egymás mellett található, mindez a kémiai elemzés, SiO2-tartalomhoz képest magas CaO tartalmával áll összhangban. Erősebb nagyításoknál jobban megfigyelhető a porózus szerkezet. Az apró vasoxidszemcséket Ca, Si-, Al-, és K-tartalmú részek hálózzák be, ahol elvileg az Al-t jelölné a legsötétebb szín, de kevés mennyisége miatt a Si, de főleg a Ca elnyomja” (Török Béla).
D: Római, IV. sz.-i kerámia. Nagy Constantinus (306-337) pénzérméje a műhelyből. 22 db mágneses és naptájolóval orientált archeomágneses mintából 5-5 az É-i kerítésfalba épített kemencealjból, illetve a villa fűtőcsatornájának végében talált átégett párkányból került ki. A kovácsműhely maradványaiból 9, a fűtőcsatorna tégláiból pedig 3 minta származik. Az utóbbi 12 minta nem rendelkezett konzisztens mágnesezettséggel. Márton Péter (ELTE) értékelése szerint: 80-260 A.D, vagy 380-520 A.D., illetve 50-490 A.D.  RégFüz 39. (1986) 46.; GÖMÖRI, The Earliest Use of Metals in Hungary. in: The Beginning of the Use of Metals and Alloys. (ed. R. Maddin) 1986. 82-83. 8. 2. - 8. 3. képek.; GÖMÖRI, RégFüz 40. (1987) 46-47.; A villát Gabrieli Gabriella, a kovácsműhelyt és a korai földbemélyített épületmaradványokat Gömöri János kutatta. MÁRTON-GÖMÖRI 1986: a Márton Péter által végzett archeomágneses kormeghatározások petőházi eredményeit közli Márton Péter – Gömöri János: Kísérletek archeomágneses mérések alkalmazására égetett agyagobjektumok keltezésében Magyar Geofizika 27 (1986) 3—4. szám 151-152.