IR104

GÖMÖRI 2000. 177-181: "SZAKONY, Békás-tó (Győr - M. - S. m.) Ák  F 3 (IR 104)
A: Egy római villa maradványai mellett, ahol Nováki Gyula a felszíni vassalak leleteket említette és ahol a villa leletmentésekor Gabler Dénes két olvasztókemence alját találta meg. 1982. augusztus 16. és aug. 27. között a soproni Liszt Ferenc Múzeum régészeti részlege Gömöri János vezetésével szondázó ásatást végzett a kohók pontosabb korának megállapítása céljából. Wallner Ákos (MTA Geofizikai Kutatóintézet, Sopron) — az ásatás után, kísérleti jellegű — geomágneses méréseket folytatott a területen.
B: A salakmező a római villától K-re, közvetlenül Szakony falu Ny-i végén található és mintegy 250 méter hosszúságban és 20 méternyi szélességben a Békás-tótól a Gyalóka felé vezető országútig terjedt. Salakhalom domborulata nem észlelhető, mint pl. Nemeskéren, de műhelygödör horpadásai sem figyelhetők meg, mint egyes borsodi lelőhelyeken. A szántóföld sima, a frissen szántott földön viszonylag kevés a vassalak s csak egy zápor után csillannak meg az apró, folyósalak töredékek. 1982-ben további 22 vasolvasztó kemence felfedezését eredményezte az ásatás. Mind műhelygödör oldalába vágott kohó, az imolaiakhoz hasonlítanak méretben (medence Á: 30-35 cm, M: 70 cm) és formában egyaránt. Egy 20 méter szélességű salakos sáv közepe felé néhány darab tenyérnyi, íves agyagtapasztás hevert a felszínen, amelyeket nem régen tépett fel az eke egy kemence béléséből. 7x7 méteres szelvényt nyitottunk a kohótöredékek fölött, amelyet aztán további kemencék jelentkezésekor kibővítettünk.
Összesen 7 műhelyt tártunk fel, hozzászámítva azonban a műhelyek átépítéseit, valamint a szelvény szélein ki nem bontott további két műhelyt, a 100 m2-es területen kb. 10-12 vasolvasztó műhely lehetett. Ezek részben egyidejűek, részben egymásra települtek (148. kép).
Szakonyi műhelyformák: 1. Kb. 1 méter mély, 1,5-2 méter átmérőjű kerekded gödör (5/a, 5/b, 6. és 16. kohók műhelyei), melynek egyik oldala egyenesre van nyesve, s ide egy 70-80 cm belső akna magasságú, 35-40 cm medence-átmérőjű kemencét építettek be (149. kép). A mellnyílás 20 cm-nyi magas és széles, a torok 12-18 cm átmérőjű. A kemence belül homokkal és apró kaviccsal soványított, tűzálló agyagréteggel van kitapasztva. Alkalmanként 2-3 rétegben is megfigyelhető a belső tapasztás felújítása (A 7. kemencében pl. a medence aljára ragadt lapos salakot nem tépték fel, hanem a kemence javításakor körbetapasztották. A medence alja a mellnyílás alsó peremétől hátrafelé meredeken (átlag 18-20 cm-t) lejt. A vassalak így nem folyt ki a kemencéből. Nem is találhatók nagyobb folyósalak darabok, csak cseppszerű töredékek és különböző tömörségű szivacsos salakdarabok. Ez utóbbiak közül a tömörebbek általában gömbszelet formájúak és a műhelygödrök feltöltésében másodlagosan kerülnek elő. A lazább szerkezetű, faszénmaradványokat is őrző nagy salakdarabok is gyakoriak. A medence aljára ragadva 2 cm-nyi vastagságú lepényszerű salakot több esetben megfigyelhettünk, ez teljesen összeégett a kemence szürkévé vált agyagtapasztásával. 2. Kb. 1 méter mély, hosszúkás formájú, 1,5 m átmérőjű műhelygödör rövidebb oldalának közepén és hosszabb oldalának az előbbi kemencétől távolabb eső harmadában van 1-1 olvasztókemence beépítve (8. és 9. kohók). A kemencék formája, méreteik teljesen megegyeznek az előbb ismertetett adatokkal. 3. Előbbiektől valamivel sekélyebb, 70-80 cm mély, hosszúkás gödörműhely 1,5 és 2,8 m átmérőkkel, hosszanti oldalán két beépített kemencével, amelyek méretben és formában szintén az előbbiekkel egyeznek meg (1./c-d kohók és 2/a-d kohók).
Az 1. és 3. altípusba tartozó műhelyek korábban is ismertek voltak. A 2. altípusból hazánkban ez az első példány. A 2. altípus műhelye tulajdonképpen az 1. és 3. altípus egyesített változata. Itt is egy ember szolgálhatott ki két kemencét? Nyilván mindkét kemencét külön kellett fúvatni. Hogyha a kemencék szorosan egymás mellé voltak építve, elképzelhető lenne, hogy egy ember kezelte a fújtatókat. A 2. altípus távolálló kemencéinél azonban ez nehezen feltételezhető. Gyakorlatilag a közeli kemencék esetében is megvalósíthatatlan vállalkozás lett volna. Inkább azt kell feltételeznünk, hogy a kohókat egymás után használták.
Összegezve elmondhatjuk, hogy 22 kemencét ástunk ki Szakonyban s ez Sopron környékén, egy lelőhelyen a legnagyobb számú kemencelelet. Somogy megyében viszont gyakori ez a nagy kemenceszám. Néhány kevésbé földbemélyesztett szakonyi kemence, (mint pl. a 4a, 4b, 13a, 13b, 13c, kemencék) a műhelybővítéseknek esett áldozatul. Összesen mintegy 14-15 műhelyt tártunk fel. Ezek részben metszik egymást. De mindegyik XI. századi. A közelében talált temető alapján a XI. sz. közepén népes falut kell feltételeznünk a közelben.
C: A felszínen őskori és római kori cserepek mellett Árpád- kori hullámvonalas edénytöredékek is előfordultak. Vasérc-darabok (az 1. szelvényből); salakosodott fúvócső-darabok; fúvóka; vassalakok. Nem ismerjük a fújtató berendezéseket. Ezekből csak a kemencébe érő agyagfúvókák maradtak meg. A fúvókák mérete kisebb egyéb Árpád-kori lelőhelyek fúvókaméreteinél. A legépebbnek tekinthető, de még mindig töredékes példány vége csak egészen enyhén tölcséresedik. H: 12 cm Sz: 2,5 cm - 3,5 cm-ig. Belső Á: 2 cm (átlag). A fúvókák nem kerültek elő olyan nagy számban, mint pl. a nemeskéri szabadon álló kemencék mellett. Több szakonyi fúvóka folyósalakkal eltömődött (8.ábra). Mellfalazat töredékeket nem találtunk, ezért valószínű, hogy itt is nyitott mellel történt az olvasztás. Pontosabban a Vastagh - Zoltay féle elmélet - és kísérletek eredménye - látszik itt is beigazolódni. Történetesen az, hogy nyitott mellel olvasztották bár, de a fúvókát körberakták nagyobb vasércrögökkel a mellnyílásban. Erre engednek következtetni a munkagödrök szélén vagy a szétrombolt kemencék feltöltésében, illetve a munkagödrökben gyakran kupacokban talált (esetenként pörköltnek tűnő) ércek. Ezeket alaposabban meg kell majd vizsgálni, laboratóriumi körülmények között is, hogy pörköltek-e , illetve, hogy egyáltalán alkalmasak e olvasztásra, nem eldobált selejtdarabok e?
Vasérc vizsgálat: - Ásványos összetétel: (53) hematit, kvarc, csillám, kalcit, plagioklász, káliföldpát, klorit. Az I. szelvényből való, XI. sz. Kohótípus: bemélyített, imolai. (57) hematit, kvarc, lepidokrokit, plagioklász, csillám, kalcit. Az 1. kohó mellől; a kor és a kohótípus u.a. (62) hematit, kvarc, csillám, plagioklász, káliföldpát, klorit. 2/b. kohó feltöltéséből; a kor és a k. típusa u.a. /Kisházi Péter /
Salak vizsgálat: - Ásványos összetétel: (54) wüstit, fayalit, amorf anyag, kvarc, leucit, kalcit, kirschteinit, vas-knebelit, monticellit, csillám, klorit. XI.sz., 5. munkagödör. (55) fayalit, leucit, amorf anyag, kvarc, wüstit, magnetit, monticellit, plagioklász, kalcit, csillám, kirschteinit. A 7. kemence medencéjéből. (56) kvarc, amorf anyag, plagioklász, kalcit, fayalit, leucit, káliföldpát, csillám, goethit. Az 5/a kohó medencéjébe ragadva. (59) fayalit, wüstit, leucit, vas-spinell, vas-knebelit, kvarc, kalcit, monticellit. A 2. kohó alsó részén. A kor és kohó típus megegyezik a vasércekével. (Kisházi P. ). Fúvócső vizsgálata: - Ásványos összetétel: kvarc, amorf anyag, fayalit, leucit, plagioklász, káliföldpát, csillám, klorit, kalcit. (Kisházi P. ) Fúvóka vizsgálata: - Ásványos összetétel: fayalit, vas-spinell, kalcit, csillám. A 10. kohóból, típ. u.a. 1982. (Kisházi P.).

1. Szakonyi vassalak kémiai analízise
Összetevők Számtani középarány Szabvány eltérés
Na2O 0,00 0,00
MgO 0,09 0,04
Al2O3 1,97 0,58
SiO2 9,30 2,47
P2O5 0,04 0,02
S 0,03 0,03
K2O 0,94 0,74
CaO 4,31 1,28
TiO2 0,24 0,21
Cr2O3 0,00 0,00
MnO 3,47 0,99
Fe2O3, Fe2O4
FeO és Fe
78,55
6,35

2. Metallográfiai vizsgálat: A salak tipikus struktúráját a 150. kép 1-2. mutatja. 3. X-ray diffractio fázis analízis (ásványos) : Megnetit, hematit, cliftoferrosilit, almandit, ferrobustamit, calderit. Megjegyzés: ez a vizsgálat porrá tört mintán történt.
A kohótelep melletti kovácsműhelyekben készülhettek többek között azok a vastárgyak (kések, nyílhegyek, csiholóvasak, ásóvasalás), amelyeket a XI. századi szakonyi sírokban feltártunk. Ezek kovácsolási technikája , már Közép-Európa szerte elterjedt u.n. szendvics struktúrát alkalmazta a vágóeszközök készítésénél, a keményebb acél és a lágyabb vasrészek összedolgozását. Vajon az ércek, salakok és vasak együttes vizsgálata bizonyíthatja -e, hogy a vastárgyakat valóban a most feltárt kemencékben olvasztott vasból kovácsolták?
D: A cseréptöredékek alapján ítélve mindegyik műhely a XI. században működhetett. A szakonyi műhelyekben talált hullámvonaldíszes és fogaskerék mintás edénytöredékek (151. kép) pontos másait a Nováki Gyula által feltárt trizsi és imolai olvasztóműhelyekből és a soproni Bánfalvi úton a szerző által kiásott vasolvasztó műhelyekből is ismerjük. E műhelyeket a X-XI. század közelebbről még meg nem határozott rövidebb időszakaiban használták. Nem csak a műhelyek leletei, de maguk az olvasztókemencék is pontosan megegyeznek a fenti korai Árpád-kori kemencékkel, formában és méretekben egyaránt. Bár a műhelyek között három altípust megkülönböztethetünk, a kemencék csak lényegtelen eltéréseket mutatnak. A kohótipológiai alapján X-XI századinak keltezhető műhelyekben jól korongolt , hullámvonalas díszítésű, sűrű párhuzamos vonalakkal díszített és fogaskerékmintás barna - szürke fazékdarabok kerültek elő. Díszítő motívumaik miatt nagyjából egykorúak, vagy korábbiak lehetetnek ezek a kerámiatöredékek a répcevisieknél. Másrészt Szakony központi fekvése, az ott feltárt gazdag X. századi, és nagyobb népességű települést jelző, XI. századi temetők szintén korai igazgatási központot jelölnek a térségben. X. századi nemzetségi birtok lehetett itt, amelynek részbeni kisajátításain épült fel a XI. században Locsmánd (Lutzmannsburg), határvédelmi harcokban vörösre égett fa-föld szerkezetű ispáni vársánca (152. kép) Szakonyról gyéren maradtak fenn okleveles adatok. Első említését 1225-ből ismerjük (Terra Zakan). 1392-ben a Kőszegi vár tartozékai közt találjuk, amikor többek között Tömörd és Locsmánd birtokkal együtt kapta adományul Garai Miklós és János nádor Szakonyt is. Ebből arra következtethetünk, hogy az egykori locsmándi királyi várbirtok tartozéka lehetett Szakony, mint ahogy a szintén salaklelőhelyeket őrző Tömörd bizonyíthatóan locsmándi várföld volt. Ez pedig még inkább alátámasztja azt a feltevésünket, hogy a most feltárt vasolvasztó telepet a központi vaskohászat szervezet részeként, a magyar államalapítás első évtizedeiben, talán már Szt. István, vagy Salamon királyok idejében létesítették azzal a céllal, hogy a locsmándi földvár és az esperesi székhely felépítéséhez és ellátásához szerszámokat, majd az odatelepített várjobbágyoknak fegyvereket kovácsoljanak. Közvetlenül a locsmándi (Lutzmannsburg) vár sánca mellett Karl Kaus hasonló Imolai típusú vasolvasztó kemencét tárt fel. A szakonyi lelőhely régészeti keltezése: XI. század. Márton Péter (ELTE Geofizikai tanszék) végezte az archeomágneses méréseket, két kemence mintáinak átlagából számított AM kormeghatározás: 930 - 1130. Közép értékben ez is az államszervezés korai időszakára, a XI. sz. első felére keltezi kohóinkat.
 GABLER Dénes: Römerzeitliche Villa in Szakony-Békástó (Bericht) Archäologische Forschungen 1960. Bp. 1971, 81.; GÖMÖRI, RégFüz 36. (1983) 87.; GÖMÖRI 1983; GÖMÖRI 1984/a, 134-135., fig. 8-11.; GÖMÖRI 1984/c; GÖMÖRI 1988/a; GÖMÖRI 1994. MÁRTON 1984, 243-245.; GÖMÖRI-WALLNER 1984.; DIENES István: A honfoglaló magyarok. Bp. 1972, 13., 3. kép.; KAUS, Karl: Darufalva (Draßburg), Locsmánd (Lutzmannsburg), Pinkaóvár (Burg) burgenlandi vörös sáncok régészeti vizsgálatának eredményei 1890-1986-ig. SSz 41. (1987) 330-339.; KAUS, Karl: Mittelalterarchäologische Beiträge zur Siedlungsgeschichte des Burgenländischen Raumes vom 9. bis zum 12. Jahrhundert. In: Internationales kulturhistorisches Symposion 24. Mogersdorf 1993. 183-197.; Kaus, Karl: Árpád-kori vasizzító kemence Locsmándról, a Felsőpulyai járásból. Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat 117. (1984), 540." ; Svingor Éva: A zsirai vasolvasztó műhely és kormeghatározásai C14 módszerekkel. Az MTA VEAB Iparrégészeti és Archeometriai Munkabizottságának előadóülése. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2006. május 26. ATOMKI ref. code: P20166."