IR44

BAJKAI et al. 2016, p. 203.: „A késő avar kori Alföldet tekintve a korabeli fémművességre utaló nyomokat szinte kizárólagosan a fémsalakok képviselik, melyekre alapvetően kevés figyelmet fordított a kutatás a települések leletanyagai között. Hajdúnánás mácsi-dűlői és fekete-halmi települések salaktöredékei másodlagos régészeti kontextusból származnak és a területen nem ismert fémművességre, kovácsolásra, vagy kohósításra utaló jelenség. Éppen ezért az elvégzett makroszkópos, polarizációs mikroszkópos, pásztázó elektronmikroszkópos és röntgen pordiffrakciós vizsgálatok alapvető célja a minél részletesebb dokumentáció mellett a fémművességgel kapcsolatosan kinyerhetőinformációk megszerzése volt. A salakok megjelenése, ásványos összetétele és kis mennyisége alapján nem dönthető el biztosan, hogy milyen fém feldolgozásához köthető az eredetük, ugyanakkor a fő alkotók (üveg és fayalit) réz- és színesfém mentes kémiai összetétele a vasművességhez kapcsolódó keletkezést támasztja alá. Szöveti jellemzők alapján kovácsoláshoz kötődő eredetet valószínűsíthetünk, amit megerősít az, hogy a kutatás során vizsgált vas eszközök összetétele kapcsolatot feltételez a salakok által sejtetett lokális kovácsműhellyel. A vas mellett azonosított Ni, Cu, As, Sb elemasszociáció alapján (valamint a P és Mn hiánya miatt) kizárható a gyepvasérc eredet. Egy viszonylag közeli (150-200 km) potenciális érc származási területként a Kárpátokban Dobsina/Dobšiná, Alsósajó/Nižná Slaná, Rozsnyó/Rožňava, Szomolnok/Smolník környékén megjelenő sziderites-szulfidos ércesedést lehet megjelölni. Ez a beszerzési terület, ill. a hosszú szállítási útvonal teljesen unikális a korszakban, bár ércbázisai korábban is ismertek voltak. Feltételezhetjük, hogy a nyersanyag szállítható vasbuca formájában került a fenti településekre, ahol kovácsolással tovább alakították azt.” http://www.ace.hu/am/2016_3/AM-2016-3-BR.pdf

https://ri.btk.mta.hu/hu/8-aktualis/343-terepbejaras-es-magnetometeres-…