MILk = Magyarország Iparrégészeti Lelőhelykataszterét (I: az ipari forradalom előtti korok és kultúrák műhely-maradványainak adattárba gyűjtése céljából) készíti a MTA VEAB Iparrégészeti és Archeometriai Munkabizottsága.
Iparrégészeti adatlap: Letöltés
Alapító főszerkesztő: Gömöri János, az MTA VEAB Iparrégészeti és Archeometriai Munkabizottság korábbi elnöke
Email: mta.veab.iparreg.archeometr@gmail.com
Szerkesztőbizottsági tagok: A szerkesztőbizottság szervezése folyamatban van
Weboldal készítője, karbantartója: Wallon-Hárs Viktor
Az angol nyelvű változat fordítója: Dr. T. Biró Katalin CSc (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
"A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipar-történeti Munkabizottsága 1980-ban
indította útjára a nemzetközi kézművesipar-történeti szimpóziumsorozatot azzal a céllal, hogy
a kézművesség-kutatások szemléletmódja közelítsen a gazdaság- és társadalomtörténeti
kérdésekhez. A töretlen célt igazolják a részben a szimpóziumok anyagából megjelent,
részben egyéb projektek eredményeit bemutató kötetek. A szimpóziumsorozat 2001-ben
megszakadt, annak folytatásával szeretnénk a megkezdett munkához, a felvetett
szemléletmódhoz való csatlakozásra ösztönözni kutatókat és kutatócsoportokat.
A kézművesiparosok termékeinek és eszközeinek, valamint mesterségbeli tudásuknak
„migrációja” folyamatos volt az évszázadok során. Köszönhető ez többek között a különböző
népmozgásoknak, a céhlegények vándorlásának, az áru- és szerszámkatalógusok
terjesztésének, a vásárok és kiállítások rendezésének, illetve számos további tényezőnek. ...."
Kutatástörténeti adatok az 1980-as évek (műszaki) szakmatörténeti bizottságai és az MTA VEAB Iparrégészeti munkabizottsága közötti együttműködésekről:
A kohászattörténet magas szintű művelői és a vasrégészeti ásatások támogatói között Dr. Kiszely Gyula (1911-1997), a Kohászati Történeti Bizottság alapítója és Dr. Remport Zoltán (1922 - kohómérnök, technikatörténész áldásos tevékenységet folytatott. Segítségük megnyilvánult a kohóásatások támogatásában és a kohászatrégészeti leletanyagok -- különböző üzemi laboratóriumokban történt -- díjmentes anyagvizsgálatainak szervezésében. A BKL Kohászat folyóirat gyakran beszámolt a kohászati lelőhelyek régészeti kutatási eredményeiről.
Jelentések az először megismert Somogy megyei avar kori vasolvasztó kohókról (Zamárdi-Gépállomás). Valamint a 10. századi, u.n. "Somogyfajszi" műhely- és kohótípus jellegzetességeinek ismertetése a BKL Kohászat hasábjain.
A II. (Veszprémi) Országos Iparrégészeti Konferenciánkat megtisztelték részvételükkel az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület szakmatörténeti bitottságainak a vezetői is (főleg a kohászati és öntészeti szakterületekről), mint erről hírt adtunk az Iparrégészeti Tájékoztatóban és a konferencia-kötet bevezetőjében. A Bányászati és Kohászati Lapok (BKL) Kohászat ezt követően, 1983-tól közölt régészeti híreket és dolgozatokat is.
Geotúra a lovasi őskori festékbányához: (Vagyis -- tudományos értékükön túlmutatóan -- hogyan hasznosíthatók az ipar-régészeti és -történeti emlékhelyek a túrisztikában, a technikatörténet népszerűsítésében, a különböző korokban és kultúrákban alkalmazott termelési módszerek bemutatásával...) https://www.bfnp.hu/.../geotura-az-osember-festeszete...
Irodalom:
„A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipar-történeti Munkabizottsága 2022. november 10-11-én rendezi V. Nemzetközi Kézművesipar-történeti Szimpóziumát, „Migration of Material and Intangible Resources in the Carpathian Basin" címmel. Várjuk azon kutatási eredményeket a régészet, történettudomány, levéltártudomány, néprajztudomány és a történeti muzeológia területéről, melyeknél a vizsgált jelenség, azaz kézművesipari technológia, mester, inas, tudás, eszköz, nyersanyag vagy termék migrációjának kiinduló- vagy célpontja a Kárpát-medencéhez kötődik, illetve a Kárpát-medencén belül történő migrációra szolgál esettanulmányként a középkortól napjainkig."
Jelentkezési határidő: 2022. április 15.
További információkat a csatolt fájl tartalmaz.
Levelemet fogadjátok meghívásként is, és egyben köszönöm, ha eljuttatjátok a munkabizottságok tagjainak, illetve határon túli munkatársaknak.
Üdvözlettel,
Cseh Fruzsina” A Kézművesipar-történeti Munkabizottság vezetője.
Bíró Csaba – Szenthe Gergely: Műhelyhagyományok és technológiatranszfer. Elmélkedés az avar kor fémműveseinek kilétéről. in: Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016),
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_VESZ_Sk_2016_HadakUtjan/?pg=...
"Vakultúra útja" poszterkiállítás:
http://www.ipari.bzlogi.hu/linkelt_dokumentumok/vaskultura_konferencia/t...
A középkori és korai újkori magyarországi vasércbányászat, kohászat, kovácsipar, hámorok, régészeti,
iparrégészeti, történeti, technikatörténeti és műemléki értékeiről rendezett szakmai konferencia
poszterei.
I. kép: A somogyfajszi 10. századi vasolvasztó műhely mellett a Korotnai patak partoldalában talált
A Központi Kohászati Múzeum által szervezett nyári diáktábor Újmassán. Vasolvasztás korai középkori somogyfajszi típusú vasolvasztó kemencékben. Táborvezetők: dr. Gömöri János régész (MTA VEAB Iparrégészeti Munkabizottság elnöke) és Thiele Ádám doktorandusz és kovács, (Vö. "Bucavasgyúró") (Budapesti Műszaki Egyetem).
https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=sites&srcid=ZGVmYXVsdGRvbWFpbnxpc...
Adatok a gömöri régió bányászati emlékeinek ismeretéhez:
Lőrincz Árpád: AZ ELFELEJTETT BÁNYA.
A pelsőcardói bányászat rövid története
Bányászattörténeti Kutatások Alapítvány
R u d a b á n y a, 2013
https://mek.oszk.hu/12100/12183/12183.pdf
„Bevezetés:
A pelsőcardói „aranybánya”, melyben aranytermelés valószínűleg soha nem folyt, napjainkra majdnem teljesen a feledés homályába veszett. A bányáról, melynek létezését már egy 1320-ban keletkezett latin nyelvű okmány is említi, ma csak régi újságcikk és iratok, néhány könyvrészlet, valamint gazzal benőtt épületromok árulkodnak. Esetleg egy-két idősebb helybeli lakos emlékezetében él még valami a régi „aranybánya” dicsőségéből. Nehéz lenne megmondani, hogy miért mindig aranybányát emlegetnek az emberek. Mindenesetre a kutatásaim során egyelőre nem sikerült semmilyen bizonyítékot találni arra, hogy valaha is folyt volna itt aranytermelés. Pelsőcardón ólmot és cinket termeltek a történelem folyamán. Ajánlom a könyvet mindenkinek, akit érdekel a bányászat vagy a történelem, de azoknak is, akik egyszerűen csak bővíteni szeretnék ismereteiket a gömöri régióról. Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik segítségükkel hozzájárultak e könyv megírásához és kiadásához.
A szerző"
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk.
