Janet Lang: Paper for special issue on “Aspects of Ancient Metallurgy” Roman iron and steel: A review (Áttekintő dolgozat a római kori vas- és acél-"gyártás" kutatásának helyzetéről)

Janet Lang (The British Museum) a MATERIALS AND MANUFACTURING PROCESSES (http://dx.doi.org/10.1080/10426914.2017.1279326) online folyóiratban megjelent cikkében európai összefüggésekben tekinti át a római korszak vas- és acélelőallításának módszereit, megállapításait főleg a metellográfiai vizsgálatok eredményeire alapozza, de felhasználja a történeti forrásokat és kísérleti vasolvasztások eredményeit is. Lengyel archeometallurgusok vizsgáltak meg egy Makedóniában feltárt, római kori bucából tömörített nyersanyagtömböt, amelynek metallográfiai képe acélra jellemző (perlit és lédeburit) szerkezetet mutatott, salakzárványokkal. A szerző több példát hoz arra, hogy a direkt vasolvasztás, a bucakohászat módszerével acélt is tudtak előállatani a római korban, de a korabeli kohászati eljárást eddig nem sikerült megnyugtatóan igazolni a kísérleti vasolvasztásokkal. P.7: "The question of how the Roman smelters managed to control the decarburization of a
carbon-rich bloom in the bloomery furnace is not entirely understood: it seems that it was possible, but the methods
are not yet completely clear."
(Hozzáfűzhetjük, hogy a pannóniai vasipar szempontjából is alapvető fontosságú kérdés, hogy honnan szállították Pannonia provinciába a feldolgozandó vasanyogot. Hitelesen feltárt és publikált római kori vaskohómaradványok ugyanis eddig nem ismertek Pannonia ma Magyarországhoz tartozó részéről. Joggal feltételezhető, hogy a dunántúli lelőhelyek (Intercisa/Dunaújváros, Heténypuszta, Regöly) tipikus hasábalakú vastömbjeit zömmel Siscia nagy vasipari műhelyeiből szállíthatták ide a kereskedők. Sisciába pedig Dalmatia vasbányavidékein-, és kohótelepein előállatott vasbucákként kerülhettek. )