Beszámoló a zágrábi archeometallurgiai konferenciáról (2020. szeptember 10-11.

Egy hete fejeződött be a „Középkori Régészet 7. Nemzetközi Tudományos Konferenciája”, amelyet Zágrábban a Régészeti Intézet rendezett 2020. szeptember 10-11-én, „A vas titkai -- a nyersanyagtól a kész vastárgyig” címmel. (“7th International Scientific Conference on Medieval Archaeology of the Institute of Archaeology (Zagreb) titled Secrets of iron - from the raw material to an iron object”). Több nemzet képviselői között tíz magyar előadó nevét olvashatjuk a meghívottak listáján. A vírushelyzet miatt inkább csak horvát kutatók vettek részt személyesen, (az egészségvédelmi biztonsági intézkedések betartásával) a konferencián. Többen elküldték előadásuk dia-összeállítását és szövegét, néhányam on-line ismertették kutatásaikat, eredményeit, így, példáuk Barkóczy Péter a Miskolci Egyetemről két munkacsoport ereményeit isközvetítette a résztvevőknek az on-line térben.
Mivel Somogy megye a hazai kohóásatások egyik fontos területe, természetesn a Dráva- völgyben ásató horvát régészek új eredményei nagyon tanulságosak lehetnek a magyarországi kutatók számára is. Nem csak a kohómaradványok formai hasonlósága és kormeghatározásai miatt, hanem az alkalmazott kutatási módszerek, pl. a rendszeres geofizikai leletfelkutatások és a tájrégészeti megfigyelések miatt is. Például 7-9. századi kohótelepek létesítése esetében, --- a folyó időszaki áradásait figyelembe véve -- kimutatták a gyepvasércet kohósító műhelyek munkaszervezésének szezonalitását, azok magasabb, vagy alacsonyabb szinten megfigyelhető maradványai alapján: (Tena Karavidović, Tajana Sekelj Ivančan: „Iron production management: a case study of bloomery iron production at Hlebine – Velike Hlebine and Dedanovice site”). Mivel az előadások kivonatai az abstrakt-füzetben megtalálhatók (Book of Abstracts), csak röviden említek – a magyarországi régészeti kutatás szempontjából – általam kiemelkedően fontosnak tartott előadásokat. Pl. a római kori vaskereskedelem kérdésében fontosak lehetnek a karinthiai vastermelő helyek újabb ásatásainak eredményei (Brigitte Cech: The production of ferrum Noricum in Hüttenberg, Austria), hasonlóan ezért fontosak a dél-pannoniai, dalmatiai vasércbányavidékek és kohótelepek, amelyek a római korban is aktívan termeltek (Ladislav Lazić, Aleksandar Durman: Mining and Metallurgy in the Mount Trgovi and Northwestern Bosnia in the ancient period with special emphasis on the iron production). Az előadók szerint 150-200.000 drb., összesen mintegy 1 millió tonnányi, vaskereskedelemre szánt rúdvasat állítottak elő ebben a térségben. Dunántúli rúdvasle-leteinkkel kapcsolatba erre a korábbi kutatás már rámutatott – kiemelve a sisciai vasipari központ szerepét. Ezen a konferencián újabb tudományközi adatokat szolgáltatott a témához egy magyar kutatócsoport (Szilvia Gyöngyösi, Zsuzsa Bánóczy, Péter Barkóczy, Géza Szabó: Specialized iron production in Roman period).
A magyar vaskohászat-történet (--közvetett--) keleti előzményeihez fontos előadást tartottak orosz kutatók (Evgeny Vodyasov, Olga Zaitceva: Recent research on iron-smelting sites in the Altai Mountains (South Siberia), a Carbon14-el 5-6. századra keltezett kohókról, amelyek a Türk Kaganátus területén működtek. A Kosh-Agach típusú vasolvasztó műhelyek érdekessége, hogy a kohó fújtatása két egymás melletti, hátul ferdén levezetett fújtatócsatornán át történt. Később (a 9-10. században) a kohófújtatásnak ez a rendszere feltűnik a Harkov közeli Jutanovkai típusú kohóknál is. A magyarországi anyagban egyelőre nem ismert ez a levegőbevetetési módszer, de a magyarok valamelyik törzsének csoportjai valószínűleg a Türk Birodalom keretei között éltek. Bár VAS szavunk az uráli korból származik és ugor rokonnépeink máig használják a vasra, a fémre ezt a szavat. (A tudomány mai állása szerint nyelvileg jórész ugorok vagyunk, törzs- és államszervezeti szempontból viszont türkök is, és tegyük hozzá, mindkét népi komponens jelentős vastermelő nyomokat őriz ősi területén.)
Hasonlóképpen K-re vezet Kulikovo Polje, igaz 14. századi kohólelete (Vladimir Zavyalov, Nataliya Terekhova: Ironmaking in Rural Settlements of Ancient Rus), amely típusát, fúvókái formáját tekintve pontosan megegyezik a Kárpát-medence u.n. Imolai típusú kohóival (10-13. sz.). Ráadásul az egyik fúvókán egy betű, vagy runa jel látható, az előadó szerint Rurik jele, (mint a rovás Bodrog- Alsóbű kohóműhelyének fúvóján, csak más jel).
Szintén a középkor vasipari kérdéseit taglalta egy szlován kolléga (Gašper Oitzl: The Transfer of Ironworking Technologies in Slovenian Territory between the 14th and 16th Centuries), akinek előadásából kiderült, hogy a külföldi hatások főleg Észak-Itália felől érték azt a területet, így az újításokkal változó szakmai terminológiai is olasz eredetű. A Magyar Királyság vasérc-bánya vidékein, viszont ugyanebben a korszakban (pl a Felvidéken) főleg a karinthiai és stájerországi német nyelvű kohászmesterek nyomán nevezték el a nagyobb kohókat (pl. Stückofen, Hochofen) – amint azt Heckenast Gusztáv kohászattörténeti munkáiban dokumentálta. Tanulságos volt a brnói kollégák előadása is a Morva Karst-vidéken feltárt 8-10. századi kohókról és a körzetben létesített 18. századi nagyolvsztókról. (Ondřej Merta, Dominik Talle, Martin Barak: Historic and prehistoric iron smelting and processing workshops in Stará huť u Adamova (The Old Ironworks near Adamov), Czech Republic)
Jelen sorok írója, járatlan lévén az on-line konferenciák világában -- a konferenciarendezők jóváhagyásával -- videofilmen küldte Zágrábba előadását. A videofilmen az 50 éve kezdett kohókutatásainak első 25 évéről számol be (1971 – 1996), az első későavar és Karoling kori vaskohók feltárásától a somogyfajszi, 10. századi vaskohászati műhelyet bemutató Őskohó Múzeum megnyitásáig. A Soproni Múzeum régészeti kiállításán 2020. szeptember 10-én, Bolodár Zoltán, a Múzeum Fényképtárának vezetője készítette a videofilmet. Ebben az előadó a Soproni Múzeum régészeként, illetve az MTA VEB Iparrégészeti Munkabizottság vezetőjeként végzett ásatásainak eredményeit összegzi, kiemelve a pannóniai avar kori (7-9. századi) és korai magyar (10-12. századi) vaskohászat lelőhelyeit.
Az előadásban nem tér ki a fiatalabb kollégák – e témakörökben végzett -- későbbi ásatásaira, mert azok részben már publikáltak, részben még közöletlenek. A témában, az utóbbi évtizedekben fontos ásatásokat végzett még Somogy megyében Gallina Zsolt, Költő László és Magyar Kálmán; Tolna megyében Czövek Attila; Sopron körzetében Györke Réka és Ujvári Ferenc.
Excavations of Bloomery Iron Smelting Sites in Hungary,
lecture presented by János Gömöri for the
“7th International Scientific Conference on Medieval Archaeology of the Institute of Archaeology (Zagreb) titled Secrets of iron - from the raw material to an iron object”.
Videofilm made by the Soproni Múzeum, Hungary, 10. 09. 2020. In the first part the Speaker summarizes the main results of his excavations between 1971 and 1996. He highlights the important iron production in Pannonia during the Avar period (7th-9th centuries) and in the early Hungarian era (10th-12th centuries),
https://www.youtube.com/watch?v=F7apMJl2pe0&feature=youtu.be

Iparág: 

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk.×

mta veab iparrégészeti munkabizottságwahavi honlaptervezésdrupal