IR1538

Gömöri 2000, 102-111.: "MAGYARATÁD, Kéri határra dűlő (Pörössűrű) A 
A: A Somogy Megyei Múzeumok igazgatója dr. Király István Szabolcs és dr. Költő László kaposvári régészeti osztályvezető az Iparrégészeti Munkabizottságot, Gömöri Jánost kérte fel a magyaratádi leletmentő ásatás lebonyolítására. Az itteni vassalaklelőhelyet Eőry Béla, balatonberényi helytörténész 1988-ban találta meg, őskori lelőhelyek keresése közben. 1999. Költő lászló terepbejárása. 1999. június 25-én, Gömöri János Magyaratádra utazott Költő Lászlóval, aki a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum részéről ásatás technikai feltételeit biztosította.
A lelőhely a falutól É-ra található, a Magyaratádi Nagyárok, (vagy a szentgáloskéri halastóból kivezető árok mellett, amely vízfolyás széles árterülettel a fonai halastóhoz vezet [azon túl van Alsóbogát] ). Ny-ra a lelőhelytől 3 - 5 km földúton Somodorpuszta. A domb mögött ÉNy-ra 2 -3 km-re Szentgáloskér található. A Kéri határra dűlő része a “Pörössűrű” domb, amelynek K-i lejtőjén, az ér közelében kisebb-nagyobb folyósalakok és kis fúvótöredékek találhatók (*. kép). Jó 200 méter hosszúságban a domb lejtőjén a patak közelében megfigyelhető salaklelőhelyek azonban nem függnek teljesen össze, 10 - 20 méteres távolság van közöttük.
A lelőhelyen több vassalakos foltot azonosítottunk. A nagy területen elszórt vassalakok között csak bronzkori cserepek kerültek a felszínre. A salaklelőhely jellege eltér a Bodrog-Alsóbű, Somogyfajsz, Somogyvámos-Gyümölcsény kohócsoportok felszíni nyomainak jellegzetességeitől és első látásra inkább Zamárdit, vagy a Pannonhalma melletti Tarjánpusztai kohászati helyet idézi fel nagy kiterjedésével.
Június 28.-án kutatóárkokkal kezdtük a feltárást (*. kép).
1. árok: H: a patakra merőlegesen 18 méter. M: -72, -72, -50, -50 cm. Felszínen sok salak, rétegben csak szórványos vassalakok. Szétszántották a műhelyszintet is.
2. árok: H: 770 cm . M: -80, -85, -65 cm. Ua. mint az előzőnél, felszínen sok salak. Műhelyszint szétszántva. Ennek alapján feltételeztük, hogy a kohókat feljebb, a pataktól távolabb kell keresni.
B: Objektumok, tipológia:
1. ház (*. kép):
3. kutatóárokban (a 2. kutatóároktól D felé 60 méter távolságban) egy ház szögletes formájú foltja jelentkezett a sárga löszös talajban (****. kép). A szürke színű, faszénnel kevert feltöltésben igen sok kohászati törmelék volt. 25 - 30 cm mélyen, tehát közvetlenül a szántás alatt, két mellfalazat is hevert a feltöltés a tetején (****. kép).. Mélyebben változatos méretű folyó- és zsugorsalak törmelék következett. Köztük egészen nagy, 32 cm átmérőjű darabok is a kohó medencéjéből. Az egyik mellfalazat külső részével kifelé feküdt a gödörház szélén. Felülete barnára égett agyag. Mellfalazat Sz.: 30 cm, a fúvó a mellfal tetejétől 23 cm. A fúvócsövek viszonylag kicsik. A másik darab salakos belső felületével van felfelé. Sz.: 33 cm, M: 24 cm, a fúvó a mellfal tetejétől: 16 cm, V: 7 cm. A mellfalazat kissé íves. A fúvócső nem pontosan a középtengelyében helyezkedik el (14 ill. 19 cm). Alul 8 cm-es salak ragadt az égett agyaghoz.
Sok nagyobb pörkölt vasércet találtunk a ház feltöltésében, ezek szerkezete nem porózus. Nem a fajszihoz, hanem a soproniakhoz hasonlítanak.
A ház 230 x 300 cm-es alapterületű. A ház gödrének mélysége a tűzhely mellet az eredeti felszíntől mérve -110, a nyesett szinttől -65 cm. Bejárata enyhén lejt lefelé, mélysége az eredeti felszíntől -58 cm, a nyesett szinttől -25 cm. A Ny-i sarokban kőtűzhely maradványait figyeltük meg, homokkődarabok pirosra égve, vassalakokkal együtt képezik ezt a tűzhelyet. Az egyik kő mellett egy kis római tégladarab is volt. A tűzhely külső átmérője: 70 x 95 cm. A tűzhely feltöltése tiszta sárga agyag. A sárga agyagos padlón szétszórva égett tűzhelykövek hevertek az É-i cölöplyuk közelében.
A házat elhagyása után azonnal vassalakos törmelékkel kezdték feltölteni. A kohó a házon kívül volt. 1. ház kemencéjében két plató van, gyengén kiégve. Az alsó, enyhén pirosra égett felület a ház szintjével egy mélységben látható. A kemence égett kövei között sok vassalak is található. A szivacsos salakok a kemence második periódusában kerültek az építménybe. A ház fala a kemence mellett ki van égve. Itt a fal 50 cm magas. Megfigyelhető a kemence megosztása, egy részének lerekesztése, amit a ház falától 38-40 cm távolságra egy 25 cm magas agyagtapasztással képeztek ki, amely kívülről tiszta sárga agyaggal szigetelt. A 25 cm széles kemenceszájat egy élére állított lapos kő mellett tapasztották ki. Az eredeti kemence plató 60 cm szélességben ez alatt a kemence-osztó tapasztás alatt eredeti szélességében megmaradt. A leszűkített kemence belső átmérője 38 cm és 55 cm. Mérete tehát egy kohó méretének felel meg. Feltöltésében sok másodlagos vassalak volt. Alja azonban csak mintegy 1 cm vastagon van átégve, rajta vastag hamuréteg, faszén nincs. Jó huzatú tűzhely lehetett. Alul nincs eredeti vassalak. Római téglatöredéket is beépítetek a tűzhely kövei és salakjai közé. Mérete: 10 x 6 cm.
C: Leletanyag:
Kérdés, hogy nem ipari célokra használták-e kezdettől fogva az építményt? Három fenőkő (. kép) is volt a feltöltés felső rétegében, amelyek a közeli műhelyből kerülhettek ide. Az egyik fehér homokkőből készült, három oldala csiszolt, egy oldala érdes. A másik vörös színű kő. A harmadik fehér mészkő, törött végű, mind négy oldala csiszolt, sima. Ezek a leletek mutatják, hogy éles tárgyakat: késeket, sarlókat (?) és feltehetően fegyvereket is kovácsoltak ezen az ipartelepen. Nemeskéren is találtunk hasonló fenőkövet a kohótelepen .
Két épebb fúvókákat is találtunk a ház feltöltésében, két darabon feltehetően véletlen bekarcolásokat figyelhettünk meg (*. kép), a másik, kettétört fúvókán viszont belül van benyomás, feltehetően annak a faágnak a lenyomataként, amelyre az agyagcsövet formázták (*. kép).
A ház az 5/77. tarjánpusztai avar házhoz hasonlít , a széles körben elterjedt kelet-európai kőkemencés házak típusához. A kerámia leletek nem támogatják egészen egyértelműen az avar kori keltezést. Néhány római jellegű cserép (*. kép) mellett megfigyelhetők a leletanyagban a kézzel formált fazékdarabok . Ezek között azonban nem találtunk benyomkodott peremű töredéket. A ház alsó szintjén, az apró kohászati vonatkozású törmelékek között kézzel formált fazék fenék- és oldaltöredékei kerültek elő.
A kerámia főleg a felső feltöltési rétegben, a vassalakok között volt. Sok, korongolt, finom szürke, díszítetlen, római jellegű, esetleg lehet köztük avar kori is.
Sok és változatos állatcsontlelet volt a ház feltöltésében.
1. kohó.
A kohó 20 cm mélyen jelentkezett a 7. kutatóárok rábontásában, a mai felszín alatt (az É-i részén), és 28 cm mélyen a D-i részén, ahol az eke mélyebben beleszántott. A kukoricatorzsák közvetlen a kohó felett voltak. A kohó belső átmérője 36 cm, szájnyílása felé 50 cm. A mellnyílás K-re néz. Mellnyílás Á: 40 cm körüli. Alsó medencerész alsó átmérő (keresztben) 43 cm. Alja keményen szürkére égett. Benne vassalak, Á: 27 x 22 cm-es, 3 - 5 cm vastag. Kiemeltük a medence aljára ragadt — a tetején szivacsos szerkezetű — nagy salakot. A kohófal belső felmenő részeire körben szivacsos vassalak ragadt. A kohó előtt kisebb salakcsapoló gödör található, amelyben szivacsos salaktöredékkel égett kohó-oldaldarabok szétszántott törmeléke található. A kohó előtti 50x105 cm-es salakcsapoló gödör, olyan kis méretű, mint a zamárdi és tarjánpusztai kohóké ( **kép).
További feltárt objektumok:
2. objektum. Árok (**. kép):
Az 5. kutatóárokban a domb teteje felé fekete salakos folt jelentkezett, árok sávja került elő, feltöltésében vassalakok, kemencetöredékek, fúvócsövek. A sárga altalaj 15 és 30 cm között jelentkezik. A két árkot együtt 230-240 cm széles és 6 méter hosszan ástuk ki. Az árkok alja a mai felszíntől 90 - 100 cm-re volt. Metszetben az árkok felső részén több salak volt, míg az alsó részük barnás volt, de kevés salakkal. Az árok nagyjából É - D-i irányú, tőle Ny-ra, a domb irányában vannak a salakosabb objektumok és az árok Ny-i felébe dobálták be a sok vassalakot. Nagyobb, 10 - 20 cm átmérőjű folyósalakok is előjöttek. A 11. kutatóárokban 55 - 60 cm-re mélyítettünk, itt is előjött a kettős árok. Az árkok szélessége 60 cm mélyen 60 - 70 cm, a közbülső sárga agyag 67 cm. Az árkok feltöltése sárgával kevert barnásszürke föld, benne szórványosan vassalakok (**. kép).
A 3. objektum a 7. kutatóárok K-i részén — ahol három különböző mélységű gödör található a sárga agyagos talajba ásva — került elő (**. kép). Itt 20 - 25 cm agyagréteg után 60 - 70 cm mélységben már sárga homokos réteg következik. A 3. objektum K-i részén, közvetlen a szántás alatt -20 cm mélységben található egy tál alakú, kerek, 40 cm átmérőjű mélyedés, bevágva az agyagba. a kis gödör úgy néz ki, mint egy kohó medencéje. Mélysége 10 - 12 cm. Feltöltése fekete faszenes föld, apró, kis salakszemcsékkel. A gödör azonban nincs kiégetve. A 3. objektum Ny-i végében 25 cm mélyen 126 és 75 cm átmérőjű kemenceomladék piros rétege került elő. Előtte szabálytalan formájú, hosszúkás “munkagödör”, amelynek “kemence” felöli végében voltak nagyobb vassalakok, a piros réteg alatt is. A gödör K-i felében ovális foltban kevesebb vassalak, de igen sok faszén volt, a jelenség szinte faszénégető boksa nyomára emlékeztetett, mint a Sopron megyei Nemeskéren, vagy Ivánban, azonban e gödör alja nincs kiégve. Az objektum feltöltése szinte kizárólag vaskohászati hulladék. Egy épebb fúvóka, több kis fúvótöredék, sok pörkölt vasérc, néhány állatcsont (csigolya), kicsi, barna, kézzel formált, díszítés nélküli csupor oldaldarabja és 2 db, jól korongolt — szinte rómaias — kisméretű edénytöredék képezi a leletanyagot.
4. objektum, szabálytalan formájú mély gödör, a 8. kutatóárokban, 38 cm mélyen jelentkezett, 70 cm-ig mélyült. 4. objektum rétegei: A feltöltés salakos, fekete -30 - 60 cm-ig, 60 - 70 cm: sárga agyagos 1-2 nagyobb vassalakkal, alatta újra fekete salakos réteg. Egy apró vasérczúzalékból álló lilás réteg is látható a feltöltésben, 40 cm mélyen. Tehát intenzív kohászatra utaló melléktermékek. A hulladékban sok faszén és nagyobb vasércdarabok is volt, tehát a kohónak a közelben kellett lennie. 1 db sárga, pörköletlen vasércdarab is előkerült. Öklömnyi nagyságú pörkölt vasércek voltak ennek közelében. Mellfalazat hevert -45 cm mélyen, Á: 24 és 16 cm. Alja szürke, sima. Felülete rücskös, szivacsos.
5. objektum: 95 cm átmérőjű kerek gödör a 4. objektum mellett. 30 cm mélyen jelentkezett. Alja -50 cm, feltöltése megegyezik a 4. objektuméval.
6. objektum: Tetején nagy lapos vassalakot (kemencesalakot) találtunk. 2 méter hosszúságú és 70 cm széles teknőalakú beásás. Legmélyebb része 70 cm, benne kevés salak. Alul agyagos a feltöltése, benne egy-két kis vasérctöredék, felül faszénnel kevert szürke réteg. Úgy néz ki, mint egy ércpörkölő, de nincs kiégve. A 9. kutatóárokban került elő, ahol kevés vassalak jelentkezett a metszetben és az árok alján
7. objektum: A 10. kutatóárokban salakos faszénréteget találtunk -30 cm mélyen. Szabálytalan formájú gödör foltja bontakozott ki. A műhelyszint 30 cm mélyen, közvetlen a szántás alatt vékony salakos rétegként faszenes szinten fekszik. 7. gödör feltöltésében 4 fúvó, 2 mellfalazat-csővel. Kb. 20 cm vastag salakréteg, szürkére égett kohótöredékek, faszén, több folyósalak darab. A sárga homokba ásva 30 cm mélyen jelentkezett a 170 x 180 cm-es átmérőjű beásás. Benne vasérc, salak, faszén és kézzel formált cserépfazék darabjai. Salak volt benne, tehát a kohászati periódushoz tartozik, az 1. házhoz. Mélysége a mai szinttől 68 - 70 cm. A gödörben 10 nagyobb vassalak, kis darab pirosra és szürkére égett kohótöredékek és 1 vasérctöredék volt.
A 12-18. kutatóárkokban csak szórványos vasalakokat találtunk.
D: Kormeghatározás: 1. Kohótipológiai alapon, a vasolvasztó telep szerkezetét tekintve, valamint a szórványos kerámialeletek alapján a kohótelep avar kori. 2: Július 14-én 8 AM - mintát vett az 1. kohóból Márton Péter akadémikus (ELTE Geofizikai Tanszék. A kohót 850 előttre keltezi. Az 1. ház kemencéjének nem eléggé kiégett platnija alkalmatlan volt archeomágneses mintavételre. 3: Ugyaninnen emeltünk ki faszeneket, amelyek korát az MTA ATOMKI laboratóriumában, Debrecenben Szántó Zsuzsa határozta meg a VII. századra. A részletesebb eredményeket a kronológiai táblázat mutatja".