Török at al., avagy Somogy megyei avarkori kohászati lelőhelyek leleteinek archeometriai vizsgálatai

"Avar kori vasművesség az interdiszciplináris kutatások tükrében – Zamárdi-Kútvölgyi dűlő és Kaposvár-Fészerlak leleteinek archeometriai vizsgálata." címmel jelent meg egy több szerzős, tartalmas dolgozat, amely a kohászatrégészeti részben a lelőhelyek régészeti jellemzőire egyelőre csak minimális mértékben tér ki -- viszont az irodalomjegyzékben -- idézi a feltáró régész (Gallina József Zsolt) közleményeinek bibliográfiai adatait (Gallina et al). A cikk első, archeometallurgiai része olyan kis mértékben kapcsolódik magának a lelőhelynek a régészeti objektumaihoz, hogy például a 3. és 4. ábra metallográfiai képei és leírásai esetében a lelőhelyek nincsenek megemlítve. Mintha egy "általános globális" avarkori vaskohászat vizsgálatáról szólna az értekezés. Pedig a feltáró régész korábban rámutatott, hogy Zamárdi-Kútvölgy és Kaposvár-Fészerlakpuszta avarkori kohótelepei között jelenős eltérések is kimutathatók. Sőt egyes lelőhelyeken belül ideális lenne az eltérő típusú vassalakokat konkrétan objektumokhoz kötni (kohó, újraizzító, kovácsműhely, szórvány?). Ezért is hiányoljuk a szerzők sorából a feltáró régészt.
E bejegyzés írója korábban az IRAMtó hasábjain említette, hogy az archeometria tudományágán a "metriai" sok szállal kapcsolódhat az "archeo" alapadataihoz. A metria nem lebeghet felhőként a a régészeti ásatások objektumai fölött.
Ebből a szempontból ígéretesebbnek tűnik "A kohótelepeken talált kerámiák tipokronológiai és petrográfiai vizsgálata" c. fejezet, amelyben a két említett ipartelep kerámia-leleteit részletesebben vizsgálják.
Maga az OTKA-projekt sok más szempontból is hozhat lényeges eredményeket. Ha például a fazekasipar területén kimutatható a technikai hagyományok továbbvitele a késő avarkortól a 9. századon át a honfoglalás koráig, akkor joggal feltételezhetjük, hogy a vasipar hagyományai is továbbélhettek, hiszen hasonló kohókat (is) használtak ezekben a korokban a Dunántúl területén. Ez pedig a köznép kontinuitásához szolgáltatna bizonyítékokat. A kohászati lelőhelyek esetében ráadásul nem csak tipokronológiai módszerek állnak rendelkezésünkre, hanem a fizikai kormeghatározások egész tárháza...az archeometriának az anyagvizsgálatokon is túlmutató, stabil kronológiát adó, ezért szinte "történelmet író", stabil következtetéseket megalapozó módszerei (14C, archeomágnesség. termolumineszcencia, stb).

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk.×

mta veab iparrégészeti munkabizottságwahavi honlaptervezésdrupal